Villámárvizek, soha nem látott viharok, aszály és extrém hőhullámok, perzselő városi betontenger nyáron. Télen a kéményekből gomolygó fekete füst, légszennyezettség, nehezen kigazdálkodható gáz- és villanyszámla, kifűthetetlen családi házak. Ilyen és ehhez hasonló problémák érintik a hazai településeket, és a klímaváltozással ezek még inkább jelen lesznek az életünkben. A WWF Magyarországgal két hazai település, Ajka és Békéscsaba fogott össze azért, hogy azonosítsa ezeket a kihívásokat és megtalálja a válaszlépéseket. A megoldáshoz helyi akcióterveken, de mindenekelőtt a városok lakosain és fiataljain át vezet az út – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség a WWF Magyarország közleményéből.

A klímaváltozás hatásai egyre súlyosabbá válnak, különösen a városokban, ahol a hőhullámok, a szélsőséges időjárási események és a vízhiány egyre nagyobb kihívások elé állítják az önkormányzatokat és a lakosságot. Idén nyáron szerte Európában és a hazai településeken is extrém mértéket öltött a hőhullámok idején jelentkező városi hőszigethatás. A belvárosi területek hőmérséklete gyakran 5-10 °C-kal is magasabb volt, mint a környező vidéki és külvárosi térségeké. A heteken át tartó forróság jelentősen megnövekedett energiafogyasztással és a hőstressz okozta egészségügyi kockázatokkal járt.

Az önkormányzatok többek között árnyékot adó zöldfelületek növelésével és vízpermetező állomások telepítésével próbálták enyhíteni a helyzetet, de ezek a kihívások rávilágítottak arra, hogy át kell gondolni a hosszú távú várostervezési stratégiákat, és fel kell gyorsítani a megvalósításukat.

A városok kettős feladata

A tendencia várhatóan folytatódni fog, és a következő években a nyári időjárás az ideihez hasonló vagy még annál is melegebb lesz, tovább erősödnek az extrém időjárási események. Ez pedig két feladat elé állítja a városokat. Egyrészt elengedhetetlen, hogy mindent megtegyenek a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében, amihez szükséges az energiahatékonyság növelése, a tudatos és takarékos energiafelhasználási szokások elterjesztése és az, hogy a lehető legtöbb eszközzel támogassuk a helyi szén-dioxid-kibocsátás csökkenését és a megújuló, környezetbarát energiaforrások használatát.

Másrészt tenniük kell településeik klímaalkalmazkodásáért. Mit is jelent ez? Olyan lépések, beruházások sorozatát, amelyekkel városaink felkészülhetnek ezekre a szélsőséges időjárási jelenségekre – az idei nyár hosszan tartó hőhulláma mellett ilyenek voltak a hatalmas felhőszakadások vagy a hirtelen jött szeptemberi rekordközeli áradások.

Élő klímatervet minden településnek!

„Hogyan tud egy település a leghatékonyabban felkészülni és reagálni a klímaváltozás okozta kihívásokra? Az első lépés mindenképpen a Fenntartható Energia- és Akcióterv elkészítése. A települési klímastratégia megírása és rendszeres felülvizsgálata nagymértékben hozzájárulhat ehhez” – mondja Csontos Csaba, a WWF Magyarország klímavédelmi programvezetője.

A WWF Magyarország országszerte számos önkormányzattal együtt keresi a helyi megoldásokat az éghajlatváltozás és az energiaválság okozta problémákra. Ilyen felkészülési, adaptációs folyamat zajlik két hazai városban, Ajkán és Békéscsabán a LIFE ASAP projekt keretében. Ezen a két mintatelepülésen keresztül a szervezet olyan megoldásokat és jó gyakorlatokat dolgoz ki, amelyek más települések önkormányzatainak és lakosainak is segíthetnek.

„A célunk, hogy segítséget nyújtsunk a hazai településeknek meglévő klímatervük (Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv, SECAP) felülvizsgálatában, támogassuk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a klímaalkalmazkodást és az energiaszegénység mérséklését célzó intézkedések megvalósítását, hogy elérhessék 2030-as klímacéljaikat és a 2050-es karbonsemlegességet. Ez ugyanakkor nem történhet meg a helyiek bevonása nélkül, hiszen minden nagyobb kihívás megoldásához közösségi összefogásra van szükség. Egy klímaterv átgondolása pedig lehetőség arra, hogy az itt lakók saját elképzeléseik alapján formálják környezetüket. Az éghajlatváltozás hatásai a jövő generációit érintik majd csak igazán, a WWF Magyarország éppen ezért mindkét településen kifejezetten a fiatalokat kérdezte arról, milyen változásokat szeretnének látni, milyen megoldásokat tartanának a klímaalkalmazkodás szempontjából hasznosnak és előremutatónak városukban” – tette hozzá Csontos Csaba.

A fiatalok lelkesen vettek részt a felmérésben, a két városból több százan küldtek be ötleteket, javaslatokat, melyekben megosztották meglátásaikat a városi zöldfelületek bővítéséről, a közlekedés átalakításáról, a megújuló energia hasznosításáról és az ivóvízfogyasztásról is.

A javaslatok között olyan ötletek kaptak helyet, mint az esővíz hasznosítása – például esőkertek telepítésével –, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, az út menti árnyékoló fák ültetése, a buszmenetrendek sűrítése, kulacstöltési pontok biztosítása vagy ún. sétáló erdők létrehozása, amelyekkel a békéscsabai belvárost hűtenék nyaranta.

A nemzetközi We Love Solutions kampány ezekre a fiatalok által összegyűjtött ötletekre és a helyi lakosok további fejlesztési javaslataira épít. A 2024 októberében zajló kampány során a fiatalok öt legnépszerűbb ötletét rangsorolhatják a szavazók, valamint saját fenntartható fejlesztési javaslataikat is megoszthatják. Minden aktivitás pontot szerez a településeknek a We Love Solutions kampányban, melynek keretein belül a magyar, a portugál és a román WWF-irodák támogatásával versenyez hét város abban, hogy melyikük tudja leghatékonyabban bevonni saját lakosait a közös tervezésbe.

A helyi lakosok és a fiatalok bevonása persze nem áll meg itt. A WWF Magyarország ifjúsággal foglalkozó ajkai és békéscsabai szervezeteket támogat a helyi fiatalok klímavédelmi projektjeinek megvalósításában, emellett helyi pedagógusokat, ifjúsági vezetőket képeznek annak érdekében, hogy tovább adhassák tudásukat és be tudják vonni diákjaikat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos témákba.

OBJEKTÍV Hírügynökség 2024. október 3.