Május 23-án a Duna Borrégió Borút Egyesület konferenciát tartott „Hogyan tegyük ismertté vendégváró pincéinket?” címmel a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakiskolában. Font Sándor, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke megnyitó beszédében elmondta: „A Duna Borrégió földrajzi területe igen jelentős, a három borvidék – Kunsági, Csongrádi és a Hajós-Bajai- csaknem az összes magyarországi szőlőterületnek a 40%- át teszi ki. Bizonyították e vidék borászai, hogy itt is lehet minőségi, rangos borokat előállítani - hiszen az Év Bortermelője 2007 címet is a soltvadkerti Frittmann János nyerte el – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Hírösindex.hu.

Sajnos Frittmannék egyedül nem elegek ahhoz, hogy turisták ezreit mozgassák meg erre a borrégióra, ehhez társak kellenek, társprogramok és a borút márkázott tagjaivá kell válni sok-sok pincészetnek, csak összefogással adhatunk újra ismertséget a magyar boroknak!”- ehhez a megoldásra váró feladathoz kívánt sok sikert a borszakma tagjainak Font képviselő úr.
Erdősi Mária, a Duna Borrégió Borút Egyesület titkára előadást tartott a Dél- Alföldön és a Bácska térségeiben a borutakra alapozott integrált minőségi turizmusfejlesztésről. Bemutatásra került a „Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program”, mely projekt megvalósítása elősegítené a határ két oldalán található szőlészeti- borászati, egyéb borturisztikai szolgáltatók, valamint az abban érdekelt szervezetek fejlődését, úgy hogy elsősorban információkat ad.
A projekt célja: hogy a projekt eredményeként létrehozott nyomdai, és virtuális marketing eszközök célzott terjesztésével növekedjen a határ menti régióban a turisták, valamint új vállalkozások száma, és a vállalkozások között élénküljön az üzleti kapcsolat.
Mindkét országban évszázadokra visszanyúló történelme van a borászatnak, de a fejlettségük eltérő és technológiákban is különbségek vannak. Viszont a szerb kormány már megkezdte a támogatások folyósítását, sőt új szőlőültetvények telepítését vállalta magára úgy, hogy a gazdáknak csak a földterületet kell biztosítaniuk hozzá. Sok szőlőfajta termesztése megjelenik mindkét régióban: Kadarka, Chardonnay, Ezerjó, Olaszrizling , Irsai Oliver, Cserszegi Fűszeres, Cabernet sauvignon, Merlot, Muscat Ottonel, Cabernet Franc, Kékfrankos.
A konferencia hallgatói kapták meg elsőként az új borturisztikai térképet, amely jelöli a magyarországi és a szerbiai pincészeteket, szolgáltatókat. Újdonság, hogy a pincészetek adatai mellett megtalálhatók a pontosabb tájékozódást szolgáló GPS koordináták. Kiadványok, katalógusok és a közös, háromnyelvű honlap szerkesztése folyamatban van.
Mindkét ország elkészítette azt a helyzetfelmérő tanulmányt, mely útmutatóként szolgál az új, borutakra alapozott turisztikai termékcsomagok kialakításához.
A program keretében 2 tanulmányútra került sor, melyen 15 magyar és 15 szerb szakemberekből álló csoport ismerkedhetett az aktuális külföldi állapotokkal és konzultálhatott a szőlészeti – borászati- turisztikai helyzetképről.
A minőségbiztosítás garanciája a Borturisztikai szolgáltatásokat minősítő tábla. A Duna Borrégió Borút Egyesület logójával ellátott kerámia tábla jelzi a látogatóknak, hogy az adott pince, megfelel a Borút Egyesület Minősítési Szabályzatában megfogalmazott minőségi feltételeknek.
Erdősi Mária és Milica Vracaric, Alma Mons Ltd. Igazgatója is egyetértet abban, hogy a mai napon nem projektet zárnak, hanem elkezdik a tovább gondolkodást együtt.
Milica Vracaric, projektvezetőtől a konferencia résztvevői hallhatták, hogy a szerb térségben a borkultúra hírtelen fejlődése vehető észre, hiszen a fiatal borászok újítani kezdtek mind a fajtákat, mind a borok íz világát illetően, megjelentek az éttermekben és a kereskedelmi forgalomban is a külföldi (chilei, ausztrál, francia…) borok. A jelenlegi új szőlőtelepítésben is felfedezhetőek az őshonos fajták mellett a világiak. Ebben az erőteljes fejlődésben, pedig helye van az együttműködésnek is! „Hiszen a szőlőtőkének nincs hazája, a bornak, pedig nincs állampolgársága!” – mondta Milica Vracaric és meginvitálta a magyarokat a hazájába, hogy győződjenek meg ők is arról, hogy mennyire finomak a boraik, mint ahogyan ő is meggyőződött a magyar borok „szépségéről”!
Varnu Erne, szerb tartományi szintű helyettes államtitkár beszédében sok sikert kívánt a magyar borászoknak ebben a zűrzavaros helyzetben és reméli, jobb lesz a helyzetük. Úgy látja, hogy ebben a térségben nem csak egy Hófehérkére és hét törpére lenne szükség, hanem több Hófehérkére és sok-sok törpére, akik összefogással és szorgalmas munkával eredményre juthatnának. Varnu úr meggyőződött róla, hogy Magyarországon „lehet kenyeret dagasztani”, hiszen van hozzá liszt, élesztő, só és víz is, tehát ki fognak tartani, ezen projekt mellett, és eredményt fognak általa elkönyvelni.

Végezetül Dr. Sidlovits Diána, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakreferens kifejtette előadásában „A közösségi marketing lehetőségeit a borpiaci reform tükrében”. Kiváló közösségi marketing stratégia építhető a palackra, de sajnos ezt még Magyarországon kevés borvidék alkalmazza (Tokaj), pedig a palack elsődleges kommunikációs eszköznek számít! A Languedoc-i stratégia részletes ismertetése után megtudtuk, hogy rövidesen hasonló stratégia kiépítése kezdődik a borrégiókban, ami átgondolt, koherens lesz és biztosítja a magasabb hozzáadott érték érvényesítését a piacon.
A konferencia zárásaként, Erdősi Mária bemutatta a Borút Egyesület elkövetkező négy hónapra tervezett promóciós kampánytervét, melynek fő gondolata az internet nyújtotta lehetőségek kihasználása, valamint a fogyasztói bizalom és a termelői hitelesség megőrzése.


Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2008. május 24.

Gy. Mészáros Ágnes