Idén április 29-én kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe egy 27 éves bugaci férfi (BugiR1), aki motorjával egy kamionba szaladt az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülő szakaszán. A török rendszámú kamion nem adta meg az elsőbbséget a motorosnak, miközben az autópályára hajtott fel. A meghalt motorosért emlékfelvonulást szerveznek pénteken Kecskeméten – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség.

A balesetet követően az elhunyt testvére több motorossal összefogva egy egyesület létrehozását tervezte el, hogy minél jobban figyeljenek az autósok a motorosokra, és rend legyen a motorosok fejében is. Az egyesület kb. 3 hét múlva kerül bejegyzésre, a pénteki az első nagyobb motoros megmozdulás a szervezésében. Az egyesület neve: Biztonságos Motorozásért Egyesület. Terveik közt szerepel közlekedésbiztonsági oktatások, gyakorlatok, elsősegély tanfolyamok, bemutatók szervezése az ország minden pontján. Juhász Varga Gábor - az elhunyt testvére - az alapítója az egyesületnek, aminek további szerepe a motoros érdekvédelem is egyben. A pénteki felvonulás alkalmával már az autósok figyelmét felhívó matricák kerülnek kiosztásra. Támogatók: ORFK, Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, OBB, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, MBB, T.S. Integral - Honda.
A felvonulás május 26-án pénteken indul. Gyülekező: 17:45-től az Auchan parkolóban, majd onnan indulás 18.30-kor Izsáki út - Mező Imre út - Bajnok utca - Halasi út - Régi halasi út (Halasi úti hobbik). Onnan a motorokat hátrahagyva gyalogos menet a baleset helyszínéig, ahol emlékműavatás és koszorúzás.

„Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,
Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj, s örülj.” (Berzsenyi Dániel)

Nagy Orsolya így emlékezik Bugira:
„A hosszú téli hónapok után mi motorosok újjáéledve teli energiával várjuk a tavaszi friss fuvallatot, és izgalommal eltelve toljuk ki gépünket, ébresztgetjük, lehelgetjük bele az életerőt.
Megszámlálni sem tudom hányszor hallottam a kérdést, mikor lesz tavasz, mikor gurulunk, és ezzel azt sem tudom megmondani, hányszor merült fel bennem a kérdés, vajon valóban ezt akarom?
Amikor utoljára ültem közúton, motoron, az életem egy hajszálon múlt és ezt a vékony kis szálat nem én tartottam a kezemben. Annak ellenére, hogy a saját halálom túléltem, nem tudom feledni az emlékképeket.
Nem tudom feledni a kivilágítatlan teherautó pótkocsit, nem tudom feledni a szemből érkező reflektorát, és nem tudom feledni a motor szikrázását, a földre érkező blokk sikolyát az éjszaki aszfalton.
A mentősök küzdelmét értem és boldog mosolyukat, hogy sikerült egy embert életben tartaniuk. Túléltem a halálom, ami egy rossz pillanat és egy figyelmetlen, éjszaka kivilágítatlan teherautós miatt kellett megélnem. A teherautós, anélkül hogy bármit érzékelt volna a balesetből tovább hajtott és az éjszakában eltűnt.
Nem olyan régen ugyan ezen a helyszínen Buginak nem volt ilyen szerencséje. Ő nem utolérte a végzetet, hanem egyszerűen szemből majd oldalról körbefonva támadt rá a halál, esélyt sem adott neki más lehetőségre.
Bugi nem akart mást, mint hazamenni, ahogy mindenki más, a családjához, szeretteihez, hiszen Őt is hazavárták. Hazavárták a szülei, testvére, szerelme de már nem jön, nem jöhet.
Akik itt maradtunk nem értjük miért történt, hogyan történhetett, mi ez a kegyetlen fintora az életnek. Az örök életvidám Bugi, aki már a szemével is mindig mosolygott, aki maga volt a természetes egyszerűség nem koptathatja velünk többé az aszfaltot.
Elvesztettük Őt, az örök gyermeket, a testvért, a társat, a barátot. A fájdalom melyet érzünk nem múló, de az itt maradottaknak erőt ad, hogy dolgozzunk, azért ilyen ne történhessen. Ne mocskolhassák be emlékét, mert hiszen ő nem tett mást, mint motorozott. Nem kereste a bajt, nem hívta ki maga ellen a sorsot. Bugihoz és hozzám hasonlóan vagyunk még néhányan motorosok, akik ésszel és nyugodt erővel kezeljük a gépet, mégis ha baj történik azonnal ránk, kenik a felelősséget.
Miért? Miért kell általánosítani a motorosokat? Nem vagyunk egyformák. A motoros társadalom is csak az arra méltó embereket fogadja be és elítéli a magamutogató gumigyilkosokat.
Motorosok, embertársak a mi összefogásunkkal és célunkkal, munkánkkal megmutathatjuk emberségünket, összetartásunkat és talán kivívhatjuk, hogy elismerjenek bennünket is az utakon, és ne tiporjanak el minket".


Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2006. május 25.

Gy. Mészáros Ágnes