A szélvihar pusztításának jellegéből, mértékéből és vonulási irányából arra lehet következtetni, hogy tornádó söpört át pénteken a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpáron. Az időjárási feltételek is adottak voltak a pusztító természeti jelenség kialakulásához – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az RSOE.

A november 19-ei vihar Tiszaalpáron több mint negyven házban okozott jelentős károkat. A reggeli órákban egy újmajori tanyához vonultak ki a tűzoltók, ahol a szél által megbontott tetőn át beázott a lakóház és a szoba mennyezete leszakadt. Az épület teljesen lakhatatlanná vált. Néhány óra alatt mintegy 30-40 címről érkezett bejelentés Tiszaalpárról a Kiskunfélegyházi Tűzoltóság ügyeletére, hogy tetőket rongált meg a hirtelen támadt orkán erejű szél. A kiskunfélegyházi lánglovagok II. kiemelt fokozatú erőket mozgósítottak és segítségül hívták a szentesi kollégáikat is a mentéshez. Egyik helyszínről a másikra járva dolgoztak még délután 5 órakor is a károk elhárításán. Időközben fakidőlésről is érkezett bejelentés az ügyeletre, a mentéshez a kiskunfélegyházi tűzoltók létra szerét riasztották. Az áramszolgáltató hibaelhárítói is folyamatosan dolgoztak a településen, mert több helyen villanyvezetékeket szakított le a viharos erejű szél.
A Meteoland nevű meteorológiai portál vezetője hívta fel az RSOE figyelmét az alföldi településen történt pusztításra. Az Objektív Hírügynökség és a Kiskunfélegyházi Tűzoltóság információi alapján meglepő lehetőségre derült fény. Nem kizárt, hogy tornádó söpört végig a falun.
Mi kell egy tornádó keletkezéséhez?
A tornádó szemmel jól megkülönböztethető zivatarfelhőhöz kapcsolódó széltölcsér, amely több száz km/órás sebességgel forog saját tengelye körül. A tornádó kialakulásának több feltétele van. Egy rendkívül intenzív zivatarfelhő, amelyben a belső feláramlások (konvekció) huzamos ideig - több órán át - fennállnak. Labilis légköri rétegzettség, amelyben a légrétegek közt nemcsak hőmérsékleti és páratartalombeli jelentős különbségek vannak, hanem a rétegek áramlási iránya a magassággal párhuzamosan változik (egyenletes nyírás). Megfelelő terepviszonyok (Alföldek, speciális helyzetű völgyek). Mindezek a feltételek egy forgószél kialakulásához november 19-én rendelkezésre álltak. Betörő hidegfront a nyugati térségből, az ország területén pedig egy meleg zóna volt található, így a második pontban megjelölt feltételek is adottak voltak. Tiszaalpár pedig alföldi részen terül el, így a harmadik feltétel is teljesült.
A tornádók közelében szinte biztosra vehető, hogy a rendkívül intenzív konvekció hatására heves jégeső esik a csapadékzónában, sőt az sem ritka, hogy lokálisan kizárólag jég esik. Mivel egy ilyen zivatar konvekciós cellája igen sokáig cirkuláltatja a csapadékszemeket a zivatarban, extrém méretű jégdarabok képződhetnek.
A pusztítás nyomai:
A Kiskunfélegyházi Tűzoltóság munkatársainak már a káresetek elhárítása során furcsa érzése támad. A településen egy viszonylag szűk sávban pusztított a vihar, ezen a sávon túl az épületek épségben maradtak. Találkoztak olyan házzal is, amelynek a tetejét leemelte a vihar, és pár 10 méterrel arrébb letette a földre. A fedél nélküli ház mellett található másik ház viszont épségben maradt.
Rendelkezésre állnak egy Egyesült Államokbeli városról készült légifotók, miután a települést egy tornádó lerombolta. (1.-2. kép). Jól látható a forgószél vonulási iránya, valamint a pusztítási zóna is.
Tiszaalpáron szerencsére ekkora kárt nem okozott a vihar, de a Kiskunfélegyházi Tűzoltóság által rendelkezésre bocsátott adatok egy érdekes lehetőség feltételezésére adnak okot.
A településen mintegy 6-7 utcában összesen csaknem 60 lakóházat rongált meg a vihar. Cserepeket, antennákat sodort le, fákat csavart ki, villanyvezetékeket szakított le. A helyszíneket egy térképen bejelölve jól láthatóan kirajzolódik egy jellegzetes ívű sáv, amely kísértetiesen hasonlít egy F2-es fokozatú tornádó pusztítási útvonalára. (3. kép).
Az F2 fokozatú tornádóra jellemző, hogy intenzitása nagy, szélsebessége 181-250 km/h, I Tetőszerkezetek szakadnak, gépjárművek törnek össze, nagyobb fák törnek ki vagy gyökerestül kicsavarodnak, kisebb tárgyak sodródnak a levegőben. Ehhez hasonló jelenségeket tapasztaltak pénteken Tiszaalpáron is.
Természetesen sok kétkedő is akadhat, aki szerint az a lehetőség, hogy az alföldi településen egy tornádó pusztított, nem lehetséges, esetleg nem bizonyított. Talán igazuk van, talán nincs. A fentiekben leírtak és a fényképes, térképes adatok viszont ezt támasztják alá. Nem szabad elfelejteni azt sem, ebben az évben a Tiszaalpári eset már hetedik, amely a pusztító forgószél megjelenését bizonyítja. ( RSOE Tornádó Adatbázis (http://hisz.rsoe.hu/tudastar/tornado_db.php)
A globális felmelegedés tényéről a WHO már hivatalos közleményt adott ki, az utóbbi időben az európai meteorológiai szervezetek egymás után adnak ki közleményeket, amely a felmelegedés káros hatásaira hívja fel a figyelmet.
Arra, hogy országunkban megsokasodtak a tornádók, vagy a tornádószerű viharok több magyarázat is van. Az egyik lehetőség a fentiekben említett Üvegházhatás által okozott szélsőséges időjárás mellékhatása.
A másik magyarázat, hogy hazánkban több tornádó is keletkezik évente, de mivel gyéren lakott, vagy mezőgazdasági területeken fordul elő, így kisebb figyelmet kap. A legfrissebb adatok szerint azonban évente átlagosan 6-8 olyan tornádóesemény fordul elő hazánkban, amely már a tornádókra jellemző pusztítást, és nyomot hagytak. Az OBJEKTÍV Hírügynökség birtokában van egy olyan videofelvétel, amely az 1997. november 11-én Kunszentmártonban pusztító természeti jelenséget rögzítette. A felvételen jól kivehető a jellegzetes tornádó tölcsér. Amikor a képeket a hazai híradók bemutatták, senki sem cáfolta hivatalosan azt, hogy a jelenség tornádó volt. Úgy tűnik tehát, hogy hazánkban vannak tornádók, bár ezt a hivatalos állami szervek és a hazai meteorológiai szolgálat mostanáig nem ismerte el.
Szerencsére a pénteki vihar halálesetet nem okozott, de az ország teljes területén jelentős - akár 100 milliós – károk keletkeztek.

A helyszíni fotók a Kiskunfélegyházi Tűzoltóság felvételei.


Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2004. november 21.

Gy. Mészáros Ágnes